Mi az a zsarolóvírus? Hogyan lehet ellene védekezni? Mit tehetsz, ha minden óvintézkedés ellenére áldozattá váltál? Segítünk!
A zsarolóvírus nevét onnan kapta, hogy a titkosítás feloldását váltságdíj fejében ajánlja fel. Vagyis az áldozatoknak fizetni kell, ha viszont szeretnék látni adataikat. Mint más “rendes” vírusok, a ransomware vírusok is elsősorban e-mailben, illetve fertőzött weboldalakon keresztül terjednek, de akadnak chatben “érkező” példányok, illetve olyan zsarolóvírusok is, amelyek a szoftverekben lévő biztonsági réseket kihasználva jutnak el az eszközökre.
A legjobb védekezés a megelőzés
A legnagyobb probléma az, hogy a zsarolóvírus szinte biztosan kritikus rendszert fertőz meg, ezzel többnapos vagy több hetes leállást kikényszerítve, adott esetben emberéleteket is veszélyeztetve.
Ez persze nem jelenti, hogy az otthoni felhasználóknak nincs oka félni: nem kell különösebben ecsetelni, hogy mennyire kellemetlen élmény, ha például az összes családi fotó vagy a majdnem kész diplomamunka megy a levesbe.
Hogyan fejlődött a zsarolóvírus?
A zsarolóvírusok kezdetben csak a fájlneveket változtatták meg, így viszonylag egyszerű volt visszaállítani az eredeti állapotot egy fertőzést követően – adatok legalábbis nem sérültek. Idővel aztán, ahogy a gépek számítási kapacitása lehetővé tette, az egyszerű átnevezést felváltotta a teljes titkosítás. A váltságdíj megfizetését azonban az újabb verziók már nem (vagy nem csak) az adatok visszaállításának lehetőségével próbálják elérni: a zsarolóvírusok titkosítás előtt néhány adatot feltöltenek egy “saját” szerverre, és azzal fenyegetnek, hogy ha a váltságdíj megfizetése nem történik meg, akkor az adatok nyilvánosságra kerülnek. Ez főleg vállalatok esetében lehet “jó taktika” a csalók számára. Ezt a trükköt alkalmazza a Sodinokibi is, amely az eddig készült egyik legkárosabb zsarolóvírus. A leghíresebb viszont kétségkívül a WannaCry, amely 2017-ben csapott le először.
Fontos tudni azt is, hogy a zsarolóvírusok ma már nemcsak számítógépeket, hanem okostelefonokat is megfertőzhetnek: az androidos kártevők pályája szépen ível felfelé.
Sextortion
A zsarolóvírusokhoz hasonló, de szerencsére teljesen ártalmatlan jelenség a “sextortion” üzenet. A levélben, felugró ablakban érkező üzenet azt állítja, hogy a számítógép kamerájával rögzítették a gép tulajdonosát, miközben pornóoldalakat látogatott meg az interneten. Itt a trükk az, hogy a csalók pénzt kérnek azért, hogy a felvételt ne hozzák nyilvánosságra – valójában ugyanakkor felvétel nem készült, így ezeket az üzeneteket nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül!